STANDARD TÁNCOK
a táncok rövid története és bemutatása
ANGOL KERINGŐ
Az Angol keringő a húszas években fejlődött ki a Bécsi keringő egyik utódjából, amely a régi „kerek” fordulások mellett már az „egyenes irányú mozgás” új elemeit is tartalmazza. Származási helye után nevezték el „angol keringő”-nek, ezt a nevet azonban csak 1929-től használják a versenyeken, pedig már az 1922-es világbajnokságon is táncolták. Kezdetben előretörekvő tánc volt, ”dance of passing feet”, a Boston és Slox-fox stílusában, később a megnövekedett fordulásoknak köszönhetően az ütem végén a lábakat zárták. A tánc átlós szerkezetet kapott, a jobbra és balra fordulásnál ¾ fordulatot táncoltak, ezt az új, angol tánctanárok által megkoreografált formáját ismerte el 1927-ben az Imperial Society. Ütem: 3/4
TANGÓ
A tangó származása elválaszthatatlan az argentín néplélektől és Buenos Airestől. A Tango elnevezés a „tambor” /dob/ szóra vezethető vissza, mely olyan ünnepeket idéz, melyet a fekete dél-amerikaiak dobszója kísért. A táncos és zenei befolyás a kubai Habanérából és az argentín Milongából származik. A modernizált Tangó Buenos Aires kikötőnegyedében terjedt el, a szexuális kapcsolat táncos ábrázolása volt: kemény-lágy, agresszív és szentimentális, ellentétekben gazdag. 1907-ben került a Tangó Európába, mindenekelőtt Párizst bűvölte el. 1912-ben Tangó-láz tört ki egész Európában. 1920/21-ben a dél-amerikai Tangót az angolok megreformálták, 1922-ben Tangó konferenciát rendeztek, 1929-ben a mai formáját véglegesítették: rándításszerű mozdulatok, elsősorban a fejé, szenvedélyes előre haladó mozgások, késleltetések és figuralezárások jellemzik. Ütem: 2/4
BÉCSI KERINGŐ
Neve a német „waltzen” /forogni, keringeni/ szóból származik. A keringő elődjei a XII.-XIII. században fellelhetők, a minnesangerek idejében. A német „Springtanz” /ugrótánc/-ban lehet a keringő eredetét felismerni. A legtöbben azonban a Dreher-re vagy Landler-re vezetik vissza, a XVI. századtól kezdődően. 1750 körül fordult elő a walzen szó mint táncforma. A Keringő diadalmenete a bécsi kongresszus /1815/ után kezdődött. A nürnbergi tánctanárnak, Paul Krebsnek köszönhető, hogy 1951-ben az osztrák keringőtradíció és az angol stílus összekapcsolását megteremtette, és a Bécsi keringőt mint egyenjogú standardtáncot ismerték el. Ütem: 3/4
SLOWFOX
A Foxtrott eredete a Onestep-ben és a Rag-ben keresendő. A Onestep 1910 körül került Európába egyszerű lépésformájával, sasszé nélküli haladó tánc volt. Angliában kiszorította a keringő. Amikor 1912-ben tért hódított a Ragtime mint zenei forma, akkor alakult ki a Onestepből a Rag. Ezt a húszas években az angol tánctanárok az angol stílus alapjaként fejlesztették tovább. A sarokkal indított lépés és az új testtechnika sokkal nagyobb lendületet tett lehetővé. 1922-ben találták meg a Foxtrott még ma is érvényes formáját, 1924-től a zene gyorsaságától függően egy lassabb variációra, a Slow Foxtrottra /Slowfox/ és a gyorsabb ún. Quickstepre vált szét. A Slowfox lineáris lépésmintákat követő, művészien megformált , hosszú, sikló járómozgáson alapul. Ütem: 4/4
QUICKSTEP
A Slowfox-szal közös eredetű Quickstep-et kezdetben a „ Quicktime Foxtrott és Charleston”-nak nevezték, a legvidámabb és legszórakoztatóbb társastáncnak tekinthetjük. A II. világháború után alapos stílusváltozáson ment keresztül azáltal, hogy innentől kicsi, ritmikus szökellő lépésekkel egészült ki. Ütem: 4/4
Forrás: Gertrude Krombholz – Astrid Leis-Haase: Társastáncok: az alapformáktól a versenytáncig